"Tudod, ahol egyszer több volt, mint barátság, ott kevesebb nem lesz soha" -A férfiak vadásznak, küzdenek majd győzedelmeskednek. A nők megszerzésére irányuló tevékenység ősi ösztönökre vezethető vissza, az evolúció majd minden állomásán jelen volt és van. A hímek kiszagolják az áldozatot, körbekerítik, megkörnyékezik majd, ha jó vadászról van szó, egy gyors akcióval elejtik zsákmányukat. Ennyire védtelenek és kiszolgáltatottak lennénk mi Nők?

Nem hinném...A Nő csábító! Minden porcikájában, minden sejtjében él egy rezonancia, amely arra hivatott, hogy a férfiak figyelmét magára irányítsa. Ringó csípő, izgató illatfelhő, ösztönösen jól választott szabású ruha, egy kunkorodó, kósza hajtincs finom elsimítása, és a tekintet. A lesütött szemek alól felvillanó szempár, a megrebbenő szempillák, a lassan elnyíló ajkak. 

Amikor a vadász és a csábító találkozik, egy ősi tánc veszi kezdetét. Az erők összefeszülnek, a gyomor tájékán az adrenalin kellemes borzongást és vibrálást kelt. A pupillák kitágulnak, a lélegzet szapora lesz. A győzelem a tét, mindkét fél nyerni, megnyerni akar. Szerelem ez? Vagy csak elemi ösztön? És az ösztönök hogyan változtatják meg a barátságokat? Létezik-e a férfi és nő között barátság?

A barátság extrákkal a szellemi összehangolódás közben felébredő vadász- és csábító ösztön győzedelmeskedése a racionalitás felett. Hogyan lesz a "nem gondolok rád, mint nőre, vagy nem gondolok rád, mint férfira" barátságból egy vad vágyakozás a másik test érintésére? Teóriám szerint a barátság extrákkal viszony mindig az egyik fél diadalmaskodása a másik felett. Míg egy normál kapcsolatban a vadász és csábító folyamatos násztáncot jár, addig ebben a speciális felállásban valóban kivételes a "felállás". Férfi oldalról nehezen tudom elmondani, mi is játszódhat le a gondolatokban, érzelmekben mielőtt felébred a férfi vadász, ahogyan teliholdkor a vérfarkas, ám nőként talán tudok egy kis magyarázatot adni.

Van az a bizonyos kémia. Ha van, akkor mindig is volt. Aztán jön egy érintés, esetleg véletlenül összekoccanó fejek és a kémiai anyagok önálló életet kezdenek élni. Amikor a már jól ismert baráti kéz egy gyenge pillanatban átkarolja a derekad, és a gyomrod tájékán megrezzen valami. Villámcsapás ez, főleg mivel nem számítasz rá. És elkezdődik egy játszma. Vajon ő is érzi? Vadászik vagy csábítok? 

A barátság extrákkal nagyon izgalmas tud lenni, de ugyanolyan veszélyes is. A váratlan fordulat először vad izgalommal tölti  meg a csendes barátságot, és egy stabil alapokon álló kapcsolat illúzióját keltheti. Történt már olyan, hogy az illúzióból valóság lett, de valljuk be, az élet ritkán egy tündérmese. Mert valójában, itt is mint minden kapcsolatban a vadászösztön kielégítése elengedhetetlen. A férfiak ezen belső motiváció nélkül olyanok, mint az eunuchok. 

Napfény közben úgy tombolnak a hormonok, mint virágzás idején a méhrajzás. Új, démoni nő keresi párzó társát, férfias vadászösztönnel, vad, kötetlen csábítással. A Csábító dévaj mosollyal marionettezik a gyanútlan vadászokkal, a Napfény közi srácokkal. Nincs itt barátság extrákkal, csak füllesztő erotika. Az esetleges visszautasítás, mint afrodiziákum lobbantja lángra a női vadászösztönt. Az állatvilágban ily mohó nőstényt csupán az oroszlánok között találunk. Viselkedésében azonban inkább a sáskára hajaz, aki párzás után leharapja hímtársa fejét. A férfi vadászösztöne itt mit sem ér, a csendes megadás ideje ez, az út egyirányú, a holtomiglan-holtodiglan itt nem opció.

Ugyanilyen veszélyes, amikor a Férfi portyázik. Mint paradicsommadár trillázik a kiszemelt, gyanútlan Nő körül. A barátság védő pajzsa mögött ülő, szunyókáló Csábító könnyű préda tud lenni. A legtöbb madár párzás előtt komoly udvarlási rituálékat mutat be, ebben az Új- Guineában honos paradicsommadarak élen járnak. Káprázatos színű tollaikkal, éles rikoltásokkal próbálják felkelteni a szunnyadó Istennőt. Az a férfi, akiben tombol a vadászösztön, kifogyhatatlan és változatos tárházzal rendelkezik a Csábító megszerzésére. 

A kérdés azonban, mikor lesz a Csábító és a Vadász találkozásából egy kölcsönös érzelmeken alapuló, tiszteletteljes és izgalmas kapcsolat. Mikor lesz a barátság extrákból, a csábításból vagy a vadászatból szerelem, majd kapcsolat? Hiszem, hogy minden tartós komponense az életünknek az arányokon és az egyensúlyon alapszik. Ha ebben hiszek, akkor azt is elhiszem, hogy a párkapcsolatok időtállósága talán abban rejlik, hogy a vad csábító nem harapja le a párja fejét, mint egy sáska, a vadász pedig becserkészi, és nem legyőzi a nőt. Mert a nők belső istennője, a Csábító ott él minden nőben. Kell a paradicsommadári ricsaj, kell a vadász, kell a násztánc, de a  Vadász és a Csábító találkozása egyenrangú felek vágyainak az összefonódása kell, hogy legyen. 

Hölgyeim, a feladat nem egyszerű! Ha egy hím oroszlán párzási idő alatt akár több százszor is közösül, érdemes belegondolni, hogy az evolúció eggyel magasabb szintjén milyen vadászösztön tombolhat a férfiakban! A tartós kapcsolat titka eme ösztön magunk felé fordítása és megtartása! Csábításra fel!