Valóban, egy nő 30 után, 40 után is nő, vagy igazából akkor lesz nő. Bocsánat a hasonlatért, de nagyon igaz. A nő olyan, mint a villanykörte: jobb egy fényes negyvenes, mint egy matt huszonötös.
Feladni meg sosem kell, a környezetemben is van olyan, aki 40 után találta meg az igazit.

Az első bekezdés talán jobban illik a végére, befejezésként.

Mégis, aki normális, az elkel hamar, és nem marad egyedül.
Ezen kéne elgondolkodnia annak, aki azt mondja, nem talál párt magának.

@AlexAston: Ez attól függ, hogy az a nő hogyan élte meg a fiatal éveit, ugyanis manapság a faszkörhinta jellemző, aztán általában pont így 30-40 körül érkezik a fal (the wall). Ez egy nagyon tökéletes RedPill cikk, és ráadásul nő írta. Alap dolog, nők 16-25 éves koruk között vannak a csúcson ami az SWM értéket illeti, férfiaknál ez 35 éves kor körül indul, jó esetben kitart 55 éves korig, egyes társkereső statisztikák szerint 50 évesen a legjobb. Egyedülálló 35, vagy idősebb nőknél rendszerint nem az a gond, hogy a koruk miatt nem találnak párt, hanem az hogy ugyanolyan igényekkel, ugyanolyan kaliberű párt szeretnének maguknak mint húszévesen, ami értelemszerűen már sehogy nem fog összejönni. Persze a feminista propaganda minden héten lehoz valami cikket "bombázó" 60 éves színésznőkről, csak hát az nem az átlagnő, és legfőképpen nem a valóság.

A nők nem tudnak úgy egyedül lenni mint egy férfi, társ hiányában nagy részük lelki sérültté válik egy idő után mert az motoszkál a fejükben,hogy már nem kellenek senkinek, hiszen fiatal éveikben megszokott állandó környezeti elismerés, melyben szocializálódtak, bókok, flörtök elmaradnak, vagy csak alkalmi szexre irányulnak. Ebben a férfiaknak igazuk is van, mert a nők többsége nagyon unalmas, általában az utazás, kinézet élmények háromszögében mozog az érdeklődésük, amiből 12 egy tucat.
Valamiért nem tudják megélni azt a mágikus egyedüllétet amit egy férfi képes, aki már eleve fiatalon úgy szocializálódott, hogy a nők többnyire elutasítják, viszont ha adott magára, sportosan élt, nem lett alkesz, van egzisztenciája, akkor negyvenes korára már az elvált nők kiemelt célpontjává avanzsált és dúskálhatna a nőkben, csak már pont nincs rá szüksége ebben a korban, mert jól érzi magát egyedül a kialakított világában.

Elég baj, ha valaki csak 35 évesen jön rá, hogy az idő múlásával minden elmúlik. Erre már a gyerekeket is meg kellene tanítani, őket is érik már veszteségek, még akkor is, ha ők még fejlődésben vannak. Akkor talán másképp élik meg a húszas éveiket, annak a tudatában, hogy azok sem tartanak örökké. És akkor talán a párkapcsolataikat is másképp alakítják, hogy harmincöt évesen ne egyedül maradjanak, hanem már családjuk legyen, gyerekekkel. Ez persze két emberen múlik, de eleve olyannal kell kialakítani tartós kapcsolatot, aki hasonlóan gondolkodik erről, a közös jövőről.

Érdekes, hogy hogyan hatott a világ változása a nők társadalmi és szociális státuszára. Míg a XX. és XXI. század egyértelmű és átütő női siker sok szempontból, párkapcsolati szempontból inkább kudarc.
Ennek az oka pont a másik "sikerben" keresendő. A két világháború a nők tömeges munkaerőpiaci integrációját hozta, a fogamzásgátlás fejlődése pedig egyértelműen azt, hogy már tudják szabályozni a gyermekek érkezésének idejét és számát. A munkaerőpiaci integráció másik jellemzője, hogy a nők jelentős vagyonhoz képesek hozzájutni, ami korábban nem volt jellemző. A család számára a pályájuk is megváltozott, megérte őket taníttatni, karriert csinálhattak stb. A másik oldalon viszont ez ahhoz vezetett, hogy a nők is hasonlóan reagálnak az élet legtöbb dolgára mint a férfiak, tehát élvezetorientáltak, hedonisták. Ezt már a társadalom is elfogadja, illetve az anyagi hátterük is megvan hozzá. Társadalmi léptékben ez a gyerekszám drasztikus csökkenését okozza, hiszen amellett, hogy a gyerek egy sok örömmel járó élmény, természetesen rengeteg terhet is jelent. A terhek immár teljesen transzpanensek a kultúra okán és a nők többsége a fejlett társadalmakban úgy van ezzel, hogy nem kíván plusz terhet vállalni vagy kitolja ezt. Az adott egyének / nők szintjén ez a hagyományos ráutaltság által kikényszerített kapcsolatok (érdekházasságok) számának jelentős csökkenését jelentik. Ez egy óriási változás, hiszen a történelem korábbi évezredeiben a házasságok döntő része egy érdekkapcsolat volt és nem egy vonzalmon, szerelmen alapuló kapcsolat. Ha valaki megnézi a XX. század elejének társkereső hirdetéseit, zömében jó nevű, azonban már nemigen vagyonos arisztokrata / nagypolgár hölgyek keresnek vagyonos arisztokrata / nagypolgár urakat, illetve pék keres pékmunkában jártas hölgyet, asztalos hasonlót stb. Az érdekházasság zömében tartósabb is volt, hiszen a társadalom szemében ez volt az egyetlen elismert kapcsolati forma, illetve az érdek akkor is fennmaradt, ha a vágy elszállt. Ellenben most tiszta szerelmi (vágy) alapon házasodik az emberek jelentős része, illetve a társadalom megszokta a válást, ezért végződik a házasságok döntő része válással. A szingliség is a nők jobb szociális státuszából és a házasodási kényszer elmaradásából adódik. Nem arról van szó, hogy nem lenne "elég" partner, hanem arról, hogy a nők válogathatnak. A válogatást jelzi az is, hogy a válások 70%-át nők kezdeményezik. Régen csak a válások töredéke volt lehetséges a társadalmi kontextus és az anyagi függőség miatt. A nők fokozott válogatása következtében kevesebb az egymásra találás, több a szingli / egyedülálló hölgy.

@Szerinted?: Nem mindegy hogy dugópartnerről van szó vagy normális és megbízható társról.
A kettő nem zárja ki egymást, de a hűtlenségre hajlamos vagy nárcisztikus partnert józan ésszel akkor se éri meg beengedni egy komolyabb kapcsolatba, ha bombajó kinézete van és fantasztikus az ágyban.

@MEDVE1978: "Az érdekházasság zömében tartósabb is volt, hiszen a társadalom szemében ez volt az egyetlen elismert kapcsolati forma, illetve az érdek akkor is fennmaradt, ha a vágy elszállt."

Jogos, az átgondolt szerződéses viszony stabilabb alap, mint a hullámzó vágyak és érzések.
Már ha nem szabadidőpartnerről van szó...

Nincs itt semmi problema. A varosiasodas, a szolgaltato szektor uralkodova valasa, (nyugaton meg a sgelyezesinrendszer is idevag) miatt nem kell gyorsan hazasodni, lehet szórakozni sokaig. Az egerkiserlet vegul eredmenyre vezetett: "Calhoun szerint a populáció drasztikus csökkenése két szakaszra tagozódott szét: az első és második demográfiai csökkenés stádiumára. Az előbbit a puszta létezésen túli célvesztés jellemezte – a vágyakozás hiánya, a fiatalok nevelésének elmaradása, a közösségben való szerepvállalás elsorvadása. Az idő múlásával jött a második szakasz, melyre a fiatalkori halandóság volt a jellemző, a reprodukció pedig nullára redukálódott.

A veszélyeztetett egerek között a növekvő számú homoszexualitást figyelték meg, és ezzel egyidejűleg a kannibalizmus is növekedett, annak ellenére, hogy bőven volt étel. Két évvel a kísérlet megkezdése után megszületett a kolónia utolsó egyede. 1973-ra az egérkolónia viselkedési sémája megölte az egér univerzum utolsó tagját is. John Calhoun ugyanazt a kísérletet -állítólag- még 25-ször megismételte (egyszerre több egér univerzum párhuzamos működtetésével) , és minden alkalommal ugyanaz lett az eredmény."hirextra.info/2021/09/a-tudomany-tortenetenek-talan-az-egyik-legzavarbaejtobb-kiserlete/ (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/13875732/) vagy en.m.wikipedia.org/wiki/Behavioral_sink
Valojaban mindenki azt hiszi, hogy k.. va nagy egyeniseg, holott csak valasztott egy tarsadalmi mintát. A Nyugat mar előttünk van ebben. Mi meg az egykezes ds a gyermektelenseg között vagyunk csak. (Nemetorszagban 25% a gyermektelen, de a nemet lakossagot szamitva 40+%.

@Szerinted?: Ez nem meglepő, mert a mostani rendszer a nők seggét nyalja fényesre kb, így dől rájuk a "mert megérdemled" propaganda. Ennek legnagyobb hátránya természetesen ez, hogy nem képesek már felismerni saját értéküket a húspiacon, illetve erősen túlbecsülik azt a próbálkozók nagy száma miatt. Természetesen a próbálkozók lehet hogy sokan vannak, de mindegyik tervezne vele hosszabb távon, ilyenkor következik a "minden férfi szemét", és az ezoterikus dolgok. Lényeg hogy mindig valaki vagy valami más a hibás, ők tökéletesek.

@Real_Time: "de NEM mindegyik tervezne vele hosszabb távon", bocsánat

@MEDVE1978: Mindenkinek jogában áll válogatni, csak a válogatást célszerű időben lezárni, ha valaki családot szeretne magának. Ez az, amit sokan nem értenek meg, nemcsak a nők, hanem a férfiak sem, bár őket kevésbé sürgeti az idő.

A társadalom igyekszik presszionálni az embereket, hogy minden áron keressenek társat, el kell telnie pár évtizednek mire rájönnek, hogy egyedüllét a legnagyobb szabadság. :)